
Kettős állókorcos fedés

 |
 |
Kettős állókorcos fedés

- A korcok vékony vonala finom raszterképet mutat
- A tradicionális és a modern építészeti formanyelvhez egyaránt harmonikusan illeszkedik
- Nemcsak egyenes, hanem konvex és konkáv íveltségű tetőidomok, valamint kúpos felületek is lefedhetők
- Már 3º tetőlejtéstől alkalmazható (Magyarországon: min. 5º, azaz 8,8 %)
- A fedési munkák egyszerű és gazdaságosan végezhetők
- A hosszirányú korcolt lemezkapcsolat "fokozottan vízzáró"
- Géppel előprofilozott lemezsávokból készíthető
- A lemezsávok hossza akár 16,0 m is lehet (szokásos: max: 10,0 m)
|


|
 |
Kettős állókorcos fedés
A kettős állókorc a szakirodalomban már 1899-től ismert, és az egykori "Hohlfalz", ill. az egyszeres állókorc továbbfejlesztett változatának tekinthető. Manapság a legtöbb országban a 30º-nál kisebb lejtésű fémlemez fedéseket készítik ezzel a technikával (a lejtés Magyarországon min. 5°, azaz 8,8% lehet). A "kettős állókorc", mint elnevezés egy klasszikus lemezkapcsolati módot takar, ahol az egymás melletti lemezsávok kapcsolata ki van emelve a vízfolyás síkjából. Az átlagosan 25 mm magasságú kettős állókorcok (min. magasság: 23 mm) "fokozottan vízzáró"-nak minősülnek. Az előprofilozott lemezsávok hosszanti korcainak lezárását korclezáró géppel, vagy manuálisan, egy erre szolgáló célszerszámmal is el lehet végezni. Kettős állókorcos fedéssel konvex ívesítésű dongatetőket, vagy akár konkáv íveltségű felületeket is le lehet fedni – köszönhetően a magas szintű gépesítettségnek. E fedési mód – a kapcsolatok finom rajzolatának és a csomópontok változatos kialakítási lehetőségének köszönhetően – a hagyományos építészeti formavilágnak éppolyan természetes eleme, mint a modern épületeknek. |
 |
|
 |



|