Épületfizika

Időjárás elleni védelem

Az átszellőztetett homlokzatburkolati rendszer biztosítja a tartószerkezet, a hydrofób hőszigetelés és a háttérváz időjárási behatások elleni védelmét. Az előre függesztett,átszellőztetett homlokzatburkolat csapó eső ellen is nagy biztonságot nyújt.

A fizikális folyamatok alapján sem kapilláris vízszállítás sem egy direkt ázása a hőszigetelésnek nem valósulhat meg. Ezt még csak fokozza az állandóan jelen lévő és működő nedvességelvezetés a burkolat mögötti légrésen keresztül. Így az esetlegesen megnedvesedett hőszigetelés gyorsan kiszárad anélkül, hogy a hőszigetelés hatásfoka csökkenne.         
                                                                                                                                            A DIN 18516-1 alapján a légrés vastagsága a külső fal vagy a hőszigetelés és a homlokzatburkolat között minimálisan 20 mm. Ez a távolság a háttérváz vagy a tartószerkezet egyenetlenségei következtében egyes helyeken akár 5 mm-re is lecsökkenhet. Be- és kiszellőzőnyílásokat kell a lábazatnál és a tetőél találkozásánál beépíteni úgy, hogy 1 m falhosszra min. 50 cm² be- ill. kiszellőző keresztmetszet jusson.

oldal tetejére

Hőszigetelés

Hőszigetelés télen

A télen kifelé áramló hőt az ún. hőátbocsátási tényezővel (U-érték)  mérik. Minél alacsonyabb ez az érték, annál kevesebb hő jut át a szerkezeteten. Az U-érték függ a hőszigetelés hővezető képességétől és annak vastagságától. Az Energia Megtakarítási Rendelet (EnEV) által előírt kiváló minőségű hőszigetelések hozzájárulnak a környezet védelméhez, és alacsonyabb fűtési költségeket eredményeznek.

A DIN EN 13162 szabványnak megfelelő WAB típusú ásványgyapotból készült szigetelőanyagot kell használni. A hőszigetelő rétegek szakszerű beépítésével csökken a hőveszteség.

Célszerű elkerülni a hőhidakat, azaz olyan szerkezeti kialakításokat, amelyek gyorsan átlveszik és továbbítják a hideget. A hőátbocsátási tényező (U-érték/energiamérleg) kiszámításakor figyelembe kell venni a lehorgonyzó és rögzítő elemek miatti energia veszteségeket is.

Mindamellett, hogy jól ismert design-specifikus hőhidak fordulhatnak elő az épületeinknél, például konzolos erkélyeknél, ezeket a részeket is átszellőztetett homlokzatként kell megtervezni. Ha a tartóváz fémből készül, a hőhidak jelentős csökkenését érhetjük el a tartószerkezet és a fali konzol közötti szigetelő réteg (hőhídmentes) kialakításával. Ha az aljzatszerkezet fából készült, mint általában a korcolt homlokzatburkolatok esetén, akkor az előírt vastagságú hőszigeteléshez igazodik a stafli kialakítás. Ez is a hőhidak csökkenését eredményezi.

Egy másik befolyásoló tényező az épület szélállóságának mértéke. Ha az épület burkolata nem megfelelően légzáró, a szél szívó/nyomó hatása miatt nagy lesz a filtrációs energia veszteség, ez pedig kellemetlen belső klímát fog eredményezni. Az átszellőztetett homlokzatburkolat kialakítása előtt már biztosítani kell az épület szélálló megépítését. Ezt a követelményt tömör falazattal és beton szerkezettel lehet elérni. Az áttörések (pl. ablakok, szellőző csövek, stb.) is szélálló kialakításúak legyenek.

Az irányadó DIN 4108 szabvány szerinti minimális hőszigetelést kell beépíteni az épületekbe. A legújabb EnEV (Energiatakarékossági Rendelet) előírásait kell betartani.

Hőszigetelés nyáron

A nyári hőszigetelés megakadályozza, hogy az épület belseje elfogadhatatlan mértékben felmelegedjen a közvetlen és közvetett napsugárzás miatt. Ezt rögzíti a DIN 4108-2 szabvány és az EnEV előírás.

A cél az, hogy minimalizáljuk a lakás belső terei felé törekvő hőt. Ezt a jó hőszigetelés és a szakszerű tervezés oldja meg. Az átszellőztetett homlokzatburkolat előnye az, hogy a sugárzó hő nagy része eltűnik a burkolat és hőszigetelés közötti légáramlás következtében.

oldal tetejére

Tűzvédelem

A RHEINZINK® tetőfedések és homlokzatburkolatok aljzatszerkezeteinek tűzvédelmi követelményeket is ki kell elégíteniük. Ezeket Németországban a DIN 4102 szabvány és a helyi építési rendeletek határozzák meg. E követelmények szintjét az adott épület funkciójától és magasságától függően írják elő.

A DIN 4102 megkülönböztet éghető és nem éghető építőanyagokat.
A építőanyag-osztály (nem éghető építőanyagok)
A1 = építőanyagok éghető alkotóelemek nélkül (például RHEINZINK®, beton, acél, könnyűbeton, ásványgyapot)
A2 = kis mennyiségű éghető alkotóelemeket
is tartalmazó építőanyagok (például
gipszkarton lapok)
B építőanyag-osztály (éghető építőanyagok)
B1 = nehezen éghető építőanyagok (például tűzvédő anyaggal impregnált deszkaaljzat, ásványi kötőanyagú faforgácslemez)
B2 = közepesen éghető építőanyagok (például deszkaaljzat, rétegelt lemez, stb.)
B3 = könnyen éghető építőanyagok (például papír, fólia, stb.)

A szerkezeti anyagok fenti osztályokba való sorolása vizsgálat alapján egy minőségi bizonylattal és egy minősítési jellel történik. Ezen túlmenően Németországban a tűzfalakat közvetlenül a deszka aljzatig fel kell vinni, ami átszellőztetési problémákhoz is vezethet. Ezekben
az esetekben vagy le kell választani az alsó és felső szakasz be- és kiszellőztetését, vagy – végső esetben – meg kell vizsgálni, hogy biztosítható-e az átszellőztetés nélküli szerkezeti kialakítás valamennyi feltétele.

Magyarországon a kérdést a Tűzvédelmi Szabályzat (TVSZ) és az MSZ 595 szabványsorozat rendezi. Az MSZ 595/3-86 „Építmények
Tűzvédelme. Épületszerkezetek Tűzállósági követelményei” szabvány szerint az építőanyagok éghetőségük szerint az alábbi csoportokba sorolhatók:
- „nem éghető” (pl. fémek)
- „nehezen éghető” (pl. égéskésleltetővel hatékonyan kezelt faanyagok)
- „közepesen éghető” (pl. faanyagok)
- „könnyen éghető” (pl. textíliák, papírok, bitumenes és műanyag szigetelések)
Az épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági határérték-követelményeit az MSZ 595/3. szabvány alapján kell figyelembe venni.

oldal tetejére
RHEINZINK worldwide

RHEINZINK-IRODA elérhetősége:
 
Tel.: 00 36 1 305 0022
Fax: 00 36 1 305 0023